Nem lennék teljesen őszinte, ha az éremnek csak az egyik oldalát mutatnám be. Hiszen senki nem mondhatja el, hogy vele kizárólag csak rossz dolgok történtek az életében. Bár igaz, hogy nálam dominálnak a rossz emlékek, azért megosztom veletek azokat a jókat is amikre emlékezem.…

Ma a nevelőszülőknél töltött időről fogok írni. Szerencsére kaptam injekciót a lumbágómra, így testi kínok nélkül tehetem ezt meg. Pótoltam a tegnapi bejegyzés elmaradt korrketúráját is. Összesen 3 évet töltöttem nevelőotthonban, ebből kettőt Soponyán. Egy rövid egy…

Vagy inkább, hogy miért nem... Az elmúlt napokban több visszajelzést is kaptam az ismerőseimtől, barátaimtól, hogy jó hogy írok, írjam tovább ezt a blogot. És sokkal több figyelmet odafordulást, törődést kaptam emiatt, mint amennyit valaha is remélni mertem tőletek. Olyanokról…

Jöjjön egy keményebb téma, arról, hogy vagdosom magam, és hogy miért vagdosom magam. Az első sebeket 18 éves korom környékén ejtettem magamon. Írtam már arról, hogy kb. 14-16 éves lehettem amikor a depresszió első jelei mutatkoztak nálam. Az akkor annyiból állt, hogy sokszor…

Tegnap írtam, hogy nagyanyám gyűlölt engem, de végül nem magyaráztam meg hogy miért. A törénet ott kezdődik, hogy elhagytam a székesfehérvéri GYIVI-t és elhelyeztek a nevelőotthonba Soponyán. A nevelők nagyon szerettek, és mindent megpróbáltak megtenni azért, hogy családban…

Tegnap nem írtam karácsonyi posztot, ennek 3 oka volt, és ebből csak az egyik rosz. Az egyik, az az, hogy a barátaimnál karácsonyoztam, úgyhogy 1 óra és 10 óra között nem voltam blogközelben. A másik, hogy 10 órakor, némileg alkoholos befolyásoltség alatt álltam, és nem kezdtem…

A tegnapi videóban hallottam ezt a frappáns megfogalmazást. A depresszió ellentéte nem a boldogság, hanem az életkedv. Milyen igaz, mert ahogy a depresszió, mint egy szűk ruha szorult rám, úgy ment el a kedvem a dolgoktól.   Először még csak egyedül kimozdulni nem volt kedvem,…

Egy nagyon jó leírás arról, hogy min megy keresztül aki depresszióban szenved.

Az első jelei a depressziónak nálam, olyan 14-16 éves korom között mutatkoztak. Középiskolába mentem, új helyre kellett beilleszkednem, teli voltam szorongással, amit még megnevezni se tudtam, és nem volt senki akivel beszélhettem volna róla. Bár lehet hogy tévedek és a depreszió…

Furcsa dolog ez, már nem is akaródzik annyira írni. Ezt a történetet annyiszor meséltem hogy már kiveszett minden érzelmi töltet belőle, de leírni mégis nehezebben megy, mint gondoltam. Nyár volt, sikeresen végeztem az óvodában, még balerinának készültem. Mindenki nagyon…