A depresszió és én

A depresszió és én

Arról, hogy miért blogolok

2014. december 28. - laurelin

Vagy inkább, hogy miért nem... Az elmúlt napokban több visszajelzést is kaptam az ismerőseimtől, barátaimtól, hogy jó hogy írok, írjam tovább ezt a blogot. És sokkal több figyelmet odafordulást, törődést kaptam emiatt, mint amennyit valaha is remélni mertem tőletek. Olyanokról…

Tovább

Falcolás

Jöjjön egy keményebb téma, arról, hogy vagdosom magam, és hogy miért vagdosom magam. Az első sebeket 18 éves korom környékén ejtettem magamon. Írtam már arról, hogy kb. 14-16 éves lehettem amikor a depresszió első jelei mutatkoztak nálam. Az akkor annyiból állt, hogy sokszor…

Tovább

Fattyú!

Tegnap írtam, hogy nagyanyám gyűlölt engem, de végül nem magyaráztam meg hogy miért. A törénet ott kezdődik, hogy elhagytam a székesfehérvéri GYIVI-t és elhelyeztek a nevelőotthonba Soponyán. A nevelők nagyon szerettek, és mindent megpróbáltak megtenni azért, hogy családban…

Tovább

karácsonyi lidércnyomás

Tegnap nem írtam karácsonyi posztot, ennek 3 oka volt, és ebből csak az egyik rosz. Az egyik, az az, hogy a barátaimnál karácsonyoztam, úgyhogy 1 óra és 10 óra között nem voltam blogközelben. A másik, hogy 10 órakor, némileg alkoholos befolyásoltség alatt álltam, és nem kezdtem…

Tovább

a depresszió ellentéte nem a boldogság...

A tegnapi videóban hallottam ezt a frappáns megfogalmazást. A depresszió ellentéte nem a boldogság, hanem az életkedv. Milyen igaz, mert ahogy a depresszió, mint egy szűk ruha szorult rám, úgy ment el a kedvem a dolgoktól.   Először még csak egyedül kimozdulni nem volt kedvem,…

Tovább

Depressziós vagyok

Az első jelei a depressziónak nálam, olyan 14-16 éves korom között mutatkoztak. Középiskolába mentem, új helyre kellett beilleszkednem, teli voltam szorongással, amit még megnevezni se tudtam, és nem volt senki akivel beszélhettem volna róla. Bár lehet hogy tévedek és a depreszió…

Tovább
süti beállítások módosítása