A depresszió és én

A depresszió és én

Irodalmi önsajnálat

2015. január 04. - laurelin

Gyakran jut eszembe ez a vers. Több időt éltem ezzel a verssel a szívemben, mint nélküle. 16 éves voltam, amikor megtanultam és elmondtam egy szavalóversenyen. Most 35 múltam, idén leszek 36 és még mindig velem van. Belém égett, ahogy egy billogot égetnek az állat bőrébe. Csak…

Tovább

A depresszió úri huncutság?

Olvastam nemrég egy cikket arról, hogy a fel nem tárt depresszió aránya a szegényeknél a legnagyobb. Ez nem azt jelenti, hogy a szegények nem szenvednek depresszióban, hanemazt, hogy ők nem jutnak kezeléshez, ami még rosszabbá teszi a helyzetüket. És szenvednek is ettől, és ez egy…

Tovább

mindeközben IRL

A reggeli posztom azért született, mert tegnap nem aludtam éjjel, és egy barátommal cseteltem, aki igyekezett meggyőzni, hogy ne érezzem magamat szaralaknak, azért, hogy évek óta nem jelentkeztem a nagybátyáméknál. Természetesen nem győzött meg, de még ha sikerült is volna, a ma…

Tovább

üzenetek

Tegnap nem írtam. Ez nem jelenti azt hogy nem is gondolkodtam. Úgy tűnik ami az eddig leírtak után történt, azt még nekem is emésztenem kell. Nem azért mert súlyosabb, vagy rosszabb, mint az eddigiek, talán csak azért, mert ezekben a történetekben már idősebb voltam, nem annyira…

Tovább

Játsszunk egyet!

Újév napjára úgy gondoltam, nem fogok panaszkodni, sopánkodni analizálni nektek. Inkább egy játékra hívlak titeket, vagy a bennetek lévő kíváncsiságot. Természetesen van azért csavar a dolgoban. Ez ugyanis, bár elsőre csak egy egyszerű platformjáték, valójában tanítani…

Tovább
süti beállítások módosítása